Földünk, életünk

A gyomnövények

A gyomnövények vagy más néven gaz, dudva olyan növények amelyek úgy szaporodnak el egy-egy helyen, hogy közben a környezetére káros hatással van, a megjelenés helyén nem kívánatosak. A gyomnövények előfordulási helyét tekintve megtaláljuk mind a közterületeken, erdőkben és a művelt szántóföldeken, kertészetekben is.

Magtól a termésig

A vetés

A vetés időpontja minden növény esetében más és más.

Alapvetően a növény igénye határozza meg, hogy mikor kell elvetnünk a magocskákat, amiből később kikelhet a növény.

Sok növény magjainak az elvetését már egész korán, akár február első-második hetében is elkezdhetjük.

Ilyenek a korai zöldségek, mint például a borsó, petrezselyem, sárgarépa, spenót, vöröshagyma, retek stb.

Magtól a termésig

Növények csíráztatása házilag

A csíráztatott növények fogyasztása és azok jótékony hatása már évszázadok óta ismert az emberiség számára. Sőt régen a napi táplálékbevitel szerves részét képezték. Ma már néhány növényi csírából készült ételtől (főleg saláták) eltekintve ez nem jellemző.

A csírák kifejezetten egészségesek, mivel rendkívül gazdagok vitaminokban. Ráadásul az ősztől-tavaszig tartó időszakban helyettesíteni tudják a friss zöldségeket. A növény csírázási szakaszában már eléri a jótékony hatású anyagok termelésében azt a szintet, amit a kifejlett növény sem tud már túllépni.

Magtól a termésig

A szőlőtermesztés bemutatása

A szőlőtermesztés legmeghatározóbb tényezői, hogy milyen talajba akarunk ültetni, milyen domborzati viszonyok között. Ebből a szempontból két nagy csoportot különíthetünk el, a dombvidékek kötöttebb talaját illetve a síkvidékek homokos talaját. Magyarországon körülbelül fele-fele arányban oszlik meg ez az arány. A dombvidéki szőlőtermesztés azonban nagyobb múltra tekint vissza Magyarországon, már a középkorban kialakultak a ma is ismert híres dombvidéki szőlőtermő területek. Ilyen például a tokaji térség.

Élet a tanyán

A mangalica

A mangalica a vaddisznó, a bakonyi és a szalontai sertés fajták keveredéséből jött létre. A fajta nagy előnye, amely az elterjedését is elősegítette, hogy külterjesen tartható, ennek köszönhetően rendkívül igénytelen fajta. Magyarországon hamar elterjedt az egész országban ez a fajta, a húsa mellett főleg a zsírja kerül felhasználásra. Ezenkívül külföldön is keresett, Spanyolországban a nemzeti ételnek minősülő serrano sonka alapja.

Földünk, életünk

Karácsonyi koszorúk

Karácsonyi koszorúk

Advent a Messiásra várás időszaka. A négy hetes “szent időt” az András napjához legközelebb eső vasárnap és december 25-e között ünnepeljük. Ekkor már ünnepi díszbe öltöztethetjük otthonunkat.

Kézenfogva a környezettel

A vitaminok hatásai

A vitamin olyan szerves vegyület, amely kis mennyiségben ugyan, de nélkülözhetetlen az emberi szervezet számára, viszont kellő mennyiségben az előállítására nem mindig képes, ezért tápanyag formájában kénytelen hozzájutni.

Van olyan vitamin, amit bizonyos feltételek mellett képes a szervezet előállítani, példa erre ember esetében a D-vitamin és a napsütés kapcsolata. Van olyan anyag, amely az egyik élőlény számára vitamin, a másiknak pedig nem. Erre példa a C-vitamin amelyet a legtöbb állat szervezete képes előállítani, de az ember nem.

Földünk, életünk

Talajerózió

A talaj erózió más néven defláció az a folyamat, amely során a szél a termőtalajok legfelső rétegét elvékonyítja vagy akár teljesen el is tünteti.

Ezt úgy kell elképzelni, hogy a nagyobb erejű szelek egyszerűen elfújják a talaj legfelső rétegét több kilométer távolságra.

További veszélyt jelent az is, hogy a talajjal együtt a talajba juttatott vegyszereket is elszállítja a szél, ami ilyen formában szinte bárhol előfordulhat.

A defláció okozza a homokverést is.

Élet a tanyán

Az állatok elhelyezése

Különböző állatfajoknál más-más tartási mód alakult ki.

Ma már rengeteg állatjóléti szempontnak is meg kell felelnie az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségeknek.

Hivatásuk a mezőgazdaság

Keresztesi Béla (Kiskunfélegyháza, 1922 - Budapest, 2001)

Erdőmérnök, dendrológus (A növényrendszertannak a fás növényekkel foglalkozó ága) és 1954-től a mezőgazdasági tudomány kandidátusa, 1960-tól doktora. A Magyar Tudományos Akadémia levelező (1973), később (1982) rendes tagja. Az 1950-es évek után a magyar erdészettudományának és gazdálkodásának kiemelkedő alakja. 1960 és 1987 között az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója volt. Nevéhez fűződik a m minőségi sagyarországi akácfatermesztés magaszintre való fejlesztése, valamint az erdőgazdálkodás témájának kiemelkedő tanulmányozása.

Élet a tanyán

A magyar szürkemarha

A magyar szürkemarha ma Magyarországon törvényileg védett őshonos állatfaj. A fajta már a 13. században is jelen volt Magyarországon és egészen az 1700-as évekig nagy sikere volt az európai húspiacon, illetve a magyar gazdaság növekedését is nagyban elősegített. 1960-as évek óta létszáma fokozatosan növekedett. Mostanra már ismét jelentős állományban megtalálhatók Magyarországon, ez elsősorban a nemzeti parkok kitartó munkájuknak köszönhető.

Kézenfogva a környezettel

A szelektív hulladékgyűjtés

A háztartásokban keletkező hulladékok  különgyűjtésével lehetővé tesszük, hogy ezek az anyagok újrafelhasználásra kerüljenek.

A legnagyobb mennyiséget az élelmiszerek és a mindennapos fogyasztási cikkek csomagolóanyagi valamint az újságpapírok jelentik. Ezek jellemzően papír, műanyag, üveg és  fém hulladékok. Az utóbbi időben nagy hangsúlyt kapott Magyarországon is a szelektív hulladékgyűjtés, aminek köszönhetően jelentősen megváltozott  az emberek hozzáállása a hulladékok különgyűjtéséhez.